2.nap
május 16.
Szabadka-Újvidék
A mai nap csak a brutális szembe szélről szólt…
Helyenként 55-60 km/h széllökések hátráltatták a haladásunkat. Egész úton a túlélésért küzdöttünk. A szél többször letolt bennünket az útról. A szemből érkező nagyobb járművek szele hatalmasat taszított rajtunk.
Normális esetben én ekkora szélben nem ülök bringára, de ez most kivételes eset. Haladnom kell a cél felé ami még legalább 4000 km.
Ami viszont örvendetes, a hajamat nem kócolta össze a szél. Fizikai értelemben nem fáradtam el, inkább idegileg viselt meg ez a kegyetlen időjárás. Ha minden igaz még holnap is hasonló idő lesz, de azt is túléljük.
A holnapi etap csak 70 km lesz.
A jó olcsó szállásunkat nehezen, de megtaláltuk. Egy sportpálya mellett. Igazi luxus hotel 10 € ért. Még úszómedence használat is benne volt az árban.
Ki is használtuk a lehetőséget. Sőt… a kerékpár garázsban még találtunk 6 üveg barna sört is , amit természetesen nem hagytunk ott, nehogy megromoljon. Vacsora előtt és után elpusztítottuk az összeset.
Nem egy sportemberhez méltó viselkedés, de mi ilyenek vagyunk. Az esti menü pljeskavica volt. Aki még nem tudja, ez a szerb hamburger.
Megtett táv 105 km
3.nap
május 17.
A tegnapi történésekből kimaradt…
Sajnos a bringámon lévő magyar és török zászlót a viharos szél világgá repítette. Mire észrevettem, már több száz méterre a kukorica föld felett repült. Nem láttam értelmét üldözőbe venni. Szerintem Rodostóban a Rákóczi házban tudom pótolni.
A ma reggeli indulás keserves volt.
A hotel személyzete csak 7.30 után érkezett. Kávé és reggeli nélkül indultunk a mai távnak.
A Duna feletti hídon csak a korlátba kapaszkodva gyalogosan tudtunk átkelni. Olyan erős volt a szél, hogy a bringázás lehetetlen volt.
A város szélen egy pékségben megreggeliztünk. Gyönyörű nagy péksüteményeket vettünk, de szinte az egész csak egy légbuborék volt. Ügyes gyerekek ezek a pékek.
11 óra után kicsi enyhült a szél erőssége, de az iránya megmaradt. De már tudtunk haladni 18-20 km/h sebességgel. 2 óra körül értünk Zimonyba.
Menet közben még akkut is kellett cserélnem a km órámba. Már tegnap akadozott, 8 km -rel kevesebbet mért mint az Istváné.
Ez már Belgrád nyugati széle.
Szálláskeresés közben megebédeltünk. Nagyon finom gulyást ettünk frissen sült cipóval és utána 2 Jelen Pivót is sikerült legurítanunk.
Az étteremtől 140 méterre találtunk egy hosztelt. Már több mint 1órája várjuk a személyzetet, de eddig semmi …. Úgy hogy most elmegyek és letusolok.
Na, végre megjött a tulaj segédje, meg annak is a segédje egy pakisztáni suhanc. Ő igazított el bennünket. Megkaptuk az ágyunkat a második emeleten, meg a wifi jelszót. A vizes blokkról inkább nem írok semmit, csak annyit, hogy remélem nem kaptam el semmilyen bőrbetegséget vagy egy kellemes körömgombát.
Még lefekvés előtt kimegyünk kicsit körülnézni a környéken. Meg veszünk valami gyümölcsöt, mert az is kell a jó kondícióhoz.
Vélemény, hozzászólás?